Építési engedély – mihez kell és mihez nem?

Néhány éve több építési engedélyezési kategória létezett, volt, amihez építési engedélyt kellett kérni és volt, amit csak be kellett jelenteni, de olyan eset is volt, amihez egyik sem kellett. 2013-tól pár évig csak két kategóriát alkalmaztak, ezek az engedélyhez kötött és engedély nélkül végezhető tevékenységek voltak. Ez a két lista oda-vissza változott, egyik helyről a másikra pakolgatták a területeket. 2016 januárjától a lakóépületek döntő többségénél az építéshez, bővítéshez csak úgynevezett egyszerű bejelentésre van szükség. Ennek a változásnak a hatálya alá azok a lakóingatlanok tartoznak, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 m²-t. 2017. január 1-től tovább csökkent az építési engedélyhez kötött tevékenységek köre, a lakóépület bővítése is egyszerű bejelentés alapján történik. Azok az építési munkálatok, amelyek nem járnak egy épület bővítésével, engedély nélkül elvégezhetőek.
A jogszabályalkotók szándéka az adminisztrációcsökkentés volt, ennek érdekében az egyszerű bejelentésnél elmarad az előzetes hatósági ellenőrzés, ezért a jogszabályokban foglalt előírások betartása az építtető és a tervező együttes feladata és felelőssége. Arra mindenképpen oda kell figyelni, hogy a területileg illetékes önkormányzatnak van helyi építési szabályzata, a tervezésnél azt is figyelembe kell venni. Jó tudni azonban, hogy a hivatali adminisztráció csökkenésével párhuzamosan az építtető felelősségével együtt a költségei is jelentősen megnövekszenek.  Ugyanis az eddig alap tervdokumentáció helyett a mostani egyszerűsített építési engedélyezési eljárás során a teljes tervdokumentációt kell a hatósági eljárás segítő elektronikus rendszerbe feltölteni, ezek előállítása pedig sokkal költségesebb.
Az egyszerű építési engedélyhez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg, melyet a www.e-epites.hu oldalon kell megtenni.