Ybl Miklós

Értékeld a cikket

Ha csak az Operaházat alkotta volna meg, akkor is örökre beírja magát Budapest építészetének történetébe. Az 1873-ban neoreneszánsz stílusban készült művészeti intézmény olyan építészeti remekmű, mely kora társművészeteit is felvonultatta. Ez az épület a reformkorban, Budapest szédületes gazdasági fellendülésének idején készült. Egy fejlődő, polgárosodó nagyváros kialakulásának időszaka volt ez, amikor Pest és Buda néhány évtized alatt olyan tehetséges építészek és építőművészek közreműködésével, mint Ybl Miklós, modern nagyvárossá lényegült át.

Német származású szülők gyermekeként 1814-ben Székesfehérváron született. Építészeti és művészeti tanulmányait Párizsban, Bécsben, Münchenben végezte, s több alkalommal járt tanulmányi úton Itáliában.

Szerencsés az a kor, amelyben ilyen kiváló talentumok alkotnak, mint Ybl Miklós, és szerencsés az az építész, aki tehetségét ilyen szárnyaló gazdasági és szellemi környezetben bontakoztathatja ki. Az épületek megrendelői a gazdag nemesek és a jómódú polgárok mellett elsősorban az állam volt.

Ybl Miklós, a ritka tehetségű építész tudását, teljesítményét kortársai is elismerték emberi minőségével együtt. Mert persze az Operaház mellett számtalan pesti épület tervezése és kivitelezése fűződik a nevéhez. Ilyen a Fővámház, a Várkert Bazár, a Szent István-bazilika, de ő kezdte el a Budavári Királyi Palota újjáépítését, bővítését és részt vett a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésében is. Számos fővárosi bérház és palota megalkotója, de vidéken is jelen van uradalmi kastélyok egykori jeles építészeként.

 

Kép forrása: pixabay.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük