Mihez kell építési engedély és mihez nem?

Elég nagy port vert fel a 2016 elején módosított építésügyi törvény. A fő változást az adta, hogy a 300 m2-nél kisebb alapterületű lakóépület építése már nincs építési engedélyhez kötve, helyette egy egyszerűsített bejelentést kell tenni az illetékes hatóság felé. Természetesen ne gondolja senki, hogy ez olyan egyszerű, hiszen minden építési dokumentumot fel kell tölteni az úgynevezett e-naplóba.

A jogszabály-módosítás több engedményt ad a korábbi évekhez képest. A legfőbb módosítás azokat az építési munkálatokat érinti, amelyek nem járnak az épület, építmény bővítésével, ezekben az esetekben nem kell külön építési engedélyt kérni a munkára az illetékes hatóságtól. Például az épület átalakítása, tatarozása ide tartozik. De ide sorolható a meglévő épületen a külső hőszigetelés elvégzése, vagy új kémény létesítése  a meglévő kémény mellett, sőt az előtető kialakítása is. A vonatkozó kormányrendelet kitér a tartószerkezeti rendszerek megváltoztatásának kérdésére is, ez korábban szintén engedélyköteles tevékenység volt, viszont a jogszabály-módosítás törölte ezt a kötelezettséget is.

Kevesen tudják, de a különböző emlékhelyek, sírboltok, szobrok, játszóterek, nagyrendezvények színpadjainak építéséhez sem kell már építési engedélyt kérni az építésügyi hatóságtól. Sőt ide tartoznak a melegházak, úszómedencék, kerti tavak, támfalak és kerítések is.
Az úgynevezett zártsorú és ikerházak esetében maradtak meg a kötelezettségek az építési engedélyezés szempontjából, valamint a 300 m2 feletti épületeknél.

 

Kép forrása: pixabay.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük