Faház építés – belekezdjünk saját kezűleg?

Egy faház az udvarunkon számtalan hasznos funkciót képes ellátni. Lehet például szerszám-, tűzifa- vagy takarmánytároló, esetleg kutyaház vagy akár csirkeól is.  Természetesen lakóház, nyaraló vagy horgászó házikó is készülhet fából, de használhatjuk a faházat akár garázsnak is. A lehetőségek számának gyakorlatilag csak a fantáziánk szabhat határt.

A faház tehát nagyon praktikus létesítmény, nem is kerül túl sokba. A kérdés viszont felmerül a faház építéssel kapcsolatosan, hogy érdemes-e szakember segítségét kérni?

Szinte bárki össze tud kopácsolni egy egyszerű fából készült szerkezetet, például egy madáretetőt, de mi a ahelyzet a komoly faházakkal?

 

A megfelelő válasz pedig: igen, mindenképpen. Ebből pedig csupán egy minimális engedmény lehetséges: hiszen talán egy egyszerű kutyaházat, láda-szerű tárolót, egy rém egyszerű kakasülőt akár magunk is megpróbálhatunk felépíteni. Ha nem sikerül, maximum felaprítjuk tűzifának a végeredményt.

Szakmát és tapasztalot igényel egy jó faház építése

 

Bármilyen, ennél nagyobb súlycsoportba tartozó faház építésénél azonban elengedhetetlen legalább a szakember véleményének kikérése. Ha pedig abszolút tapasztalatlanok vagyunk a faház építés terén, akkor azzal járunk a legjobban, ha teljes egészében szakemberre bízzuk a feladatot. Hiszen egy fatároló elrontása esetén már több százezer forintot is bukhatunk akár. Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg nem rendelkezünk minden szükséges szerszámmal sem a munkálatokhoz.

Faház is komoly kivitelezést igényel, mint bármelyik más ház

 

Az pedig teljesen egyértelmű, hogy ha lakóépületet tervezünk fából, akkor csakis szakértők végezhetik a munkálatokat. Hiszen ne feledjük, hogy ilyen épületek építése már gyakran változatos engedélyekhez, illetve bejelentési kötelezettséghez is kötött. Mindezen engedélyeknek pedig nagyon szigorú feltételeik vannak, amelyeknek szakember nélkül szinte lehetetlen megfelelni.

Frissítés!

Olvasóink tapasztalatai által összeállítottunk egy listát arról, hogy miket érdemes végiggondolni a faház sajátkezű megépítése előtt, illetve mikre érdemes odafigyelni az elkészítés előtt-közben-után.

A fa előkezelése, védelme

A fát mindenképp védeni kell valamivel, amivel hosszú élettartamot, nedvességtaszítást, rothadás és gombásodás elleni védelmet nyújtasz neki. Erre számtalan megoldás létezik, és ezek a szerek – pl. lenolaj kence, gombaölő, kékülés-gátló, impregnáló – egyben a festés vagy lazúr előtti alapozást is magukban foglalják, de ennek mindig utána kell olvasni a termékek címkéjén, ha ezekben nem találsz semmi kézzelfogható hasznos infót, akkor meg kell kérdezni az eladót. Inkább kérdezz, mintsem a felépített faházadat egy év múlva már szét kelljen bontani!

A favédő szereket általában be kell itatni a fába. Ez bizony jó kis plusz költséggel járhat a tervezetthez képest, de akár évtizedekkel is megnövelheted az építményed élettartamát. A kezeletlen, levédetlen fa azonnal elkezd rothadni, mert bizony nedvesség még száraz időben is könnyedén érheti!

Álljon biztos alapon!

Bármekkorára is tervezed a faházadat, mindenképp tervezz alá olyan alapot, amin biztosan nem fog megdőlni, megrogyni, elmozogni. Érdemes jól aládolgozni egy, az alapterületnek megfelelő betonaljzattal, jól aláalapozva (csak úgy a viakolorra lerakva, odacsavarozva még nem beszélhetünk biztosan álló felépítményről). Bár a fának nincs olyan súlya, mint a hagyományos falazó elemeknek, de pillanatok alatt mázsákról és tonnákról beszélhetünk, főleg, ha komolyabb tetőt tervezel fölé.

Szigetelés alulról és fölülről

Ha a fa érintkezik a talajjal is, vagy esetleg oszloprészei be lesznek ásva a földbe, mindenképp hatékony szigetelésre lesz szükség. Ehhez a legegyszerűbb a kenhető, bitumenes szigetelőanyag használata. (Ecsettel is felhordható, sűrű, víztaszító anyag.) Ez ELŐTT is le kell kezelni a fát gombaölővel, mert a fa belülről is rothadni tud.

Érdemes megfontolni az oszlopoknál az úgynevezett fa oszlop tartó talp szakszerű használatát. Ezek fémből készülnek, a tartószerkezet stabilitásában is fontos szerepet játszanak, és el is különítik a fa részeket a talajtól, beton alaptól. Praktikusak, könnyen szerelhetőek, nem érdemes velük spórolni, mert sok későbbi fejfájástól védenek meg.

Ha az épületnek vannak olyan részei, amiket sosem süt a nap, és közel vannak a talajhoz, érdemes ott is alulról lekezelni ezeket a területeket bitumenes szigetelőanyaggal.

A tető

A megfelelő tető kialakításával szintén évtizedeket nyerhetsz pluszban a faházadnak. A tető rengeteget számít az esővíz elvezetésében, tehát az egész építmény fentről történő szigetelésében. Minél kevésbé éri a fát közvetlenül víz, annál hosszabb élettartamú lesz.

Faházra nem szerencsés betoncserepet tervezni, de könnyebb tetőfedő anyagokat bátran lehet alkalmazni. Ha már itt tartunk, az esővíz elvezetést is oldjuk meg körben úgy, hogy sem az épület oldalán ne csorogjon a víz, se alulról ne verődjön fel a falakra. (Kívülre lejtő macskajárda. :))

És hogy szabályos is legyen:

A helyi építési szabályzatban nézz utána, hogy a kertben felépített kisebb-nagyobb faházakkal kapcsolatban mik a helyi irányelvek. Hova helyezheted el a telken belül és hová nem? Milyen tetővel kell ezeket ellátni, és mit nem szabad használni? (Pl. sok helyen tiltják a lapostető használatát.) Szabad-e látszódniuk ezeknek az utcafrontról? Milyen távolságra kell elhelyezkedniük a telek határtól? Van-e bármi egyéb trükk a szabályzatban ezekkel kapcsolatban? Nehogy úgy járj, hogy hosszas álmodozás, tervezgetés, fúrás-farigcsálás után el kell bontanod a művedet, és még meg is bírságolnak!

Jó munkát!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük