2016-os megjelenésekor az építési törvény óriási vitát és az építész szakma ellenállását váltotta ki.
Az építési törvény egyik nagyon fontos változása, hogy az építési engedélyezési eljárás kiiktatása kizárólag a családi házakra vonatkozik. Azt azért jó, ha tudjuk, hogy bár ezek az épületek csak bejelentési kötelezettséghez vannak kötve, viszont ezeket az épületeket úgy kell felépíteni, hogy például a lakhatási engedély kiadásánál, vagy egy esetleges ellenőrzés során megfeleljen az építésügyi követelményeknek, a hatályos jogszabályoknak és előírásoknak. Ezért a benyújtandó dokumentumoknak helytállóaknak kell lenniük, hiszen a kidolgozott tervek nélkül sokkal több támadási felület marad, amibe a szakhatóságok biztosan bele akarnak majd kapaszkodni.
Ráadásul nemcsak a tervezőmérnöknek, hanem az építtetőnek is tisztában kell azzal lennie, hogy nemcsak országos vonatkozású építési törvény van, hanem ehhez kapcsolódnak különböző rendeletek, illetve helyi vonatkozású, például az illetékes önkormányzat által hozott rendeletek is. Ilyen rendelet például a településrendezési terv. Amely például lakóövezetenként meghatározza, hogy ott mekkorának kell lennie az elő- és oldalkertnek. Elő van írva, hogy hol az építési vonal, milyen lehet a homlokzat, de még az építmények maximális magasságát is meghatározzák. Jó, ha tudjuk, hogy a helyi építési rendeletek mindig szigorúbbak, mint az építési törvény, soha nem lehetnek megengedőbbek annál.
Az építési törvényhez kapcsolódóan számos rendelet is megjelent, például kormányrendelet szabályozza az építéssel kapcsolatos szakmagyakorlás feltételeit.
Kép forrása: pixabay.com
