Az okosotthonok virágkorát éljük. Alig akad olyan család, aki új háza építésekor ne alkalmazná az okosházak előnyeit, esetleg azok mindegyikét. Kezdjük az energiatakarékosságnál, mivel az energiaárak borsos volta és azok beszerzésének szűkössége alapvetően óvatosságra int. Gazdaságossági számítások szerint az okosházak energiafogyasztása durván 30 %-kal alacsonyabb, mint hagyományos társaiké. Ez olyan jelentős különbség, hogy ha egyéb előnye nem lenne, akkor is versenyelőnyben lenne a hagyományos energiákat felhasználó házakkal szemben.
Pedig ott van még a biztonság kérdése, amely a házon belül és kívül egyaránt jelentős előny, valamint a kényelem, amivel elég sok mindenkit le lehet venni a lábáról. Ugyan kinek ne csillanna fel a szeme, ha meghallaná, hogy esténként nem kell felállnia a fotelból, ha be akarja kapcsolni a kerti öntözőberendezést, ha lekapcsolná a terasz világítást, vagy ki akarná nyitni a bejárati ajtót? Bármilyen csábítóan hangzik is, ez még nem minden.
Az okosházak energiafogyasztását tovább lehet redukálni, ha figyelembe vesszük, hogy gombnyomásra képesek hűteni, fűteni, árnyékolni, és a világításokat szabályozni a legoptimálisabb energiafelhasználás érdekében. Még akkor is, ha ezt az energiát hőszivattyú, napelem és napkollektor gyűjti be a föld, a víz és a napsugárzás jóvoltából. Az okosotthonok hőszivattyúi akár 75%-át képesek megtermelni a ház működéséhez felhasznált energiáknak, míg a hiányzó 25%-ot villamos energia formájában igénylik, ezt viszont elő tudják állítani a napkollektorok. Nyilván ezek a megoldások beruházás-igényesek, viszont hosszú távon megtérülnek, tehát érdemes elgondolkozni rajta, hogy okosházat építsetek-e.
Vélemény, hozzászólás?