A kőművességtől az európai ismertségig: Ybl pályája

Tudtad, hogy a Várkert Bazár felújítása Ybl Miklós emléke előtt tiszteleg?

A lovagi rangot is birtokló Ybl Miklós a 19. századi magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alakja, aki egyben a historizmus, mint építészeti ág egyik európai szintű képviselője is egyben.
Német felmenőkkel büszkélkedhet, 1814-ben született Székesfehérváron.

Ybl Miklós a párizsi Császári és Királyi Polytechnikum elvégzése után Pollack Mihály és Koch Henrik mellett dolgozhatott. A müncheni Bajor Királyi Művészeti Akadémia elvégzése után itáliai körutat tett és szívta magába az építészet csodáit. Pályáját kőműves mesterként kezdte. 1841-ben Pollack Mihály fiával közösen megnyitották az Építészeti Intézetet, ezzel megalapozva a hazai építészeti felsőoktatást.

A fóti Károlyi kastély átépítése után a Károlyi uradalom építésze lett. Az 1860-as évekből származó számos építészeti alkotás fűződik a nevéhez, például a Nemzeti Lovarda.

Ybl Miklós nevéhez fűződik a Fővámház megtervezése is, melyet Ney Béla miniszterelnöki főmérnök korszakalkotónak nevezett. Az Operaház mai épülete az ő tervei alapján készült, melyet egy 1873-es pályázatra rajzolt meg. Az építkezésnél Ybl-t bízták meg a építésvezetői feladatokkal is. Az átadó ünnepségen mutatták be a Bánk bán előadását 1884-ben.

Ebben az időszakban épült a Várkert Bazár is, mely az olasz, német és francia függőkertek mintájára épült.
Ezt követően még számos kultikus épület építésén, újjáépítésén munkálkodott. Többek között nevével fémjelzik a Szent István Bazilika építésének befejezését, a Budai Vár újjáépítését, valamint a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítését.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük