Úgy tartják, hogy egy háznak lelke van és különösen igaz ez a régi házakra. Ezek a házak magukon hordozzák a bennük élő emberek személyiségét, életük történetét, örömüket, bánatukat és szinte úgy érezhetjük, mindjárt megszólalnak és elmesélik, hogy mi minden történt már a falaik között. Ha valaki talál egy olyan házat, amely szinte megszólítja, ugyan miért jutna eszébe az építkezés?
Úgy érzi, megtalálta élete otthonát és örökre itt szeretne élni. Maximum kissé felújítja, átépíti és már be is költözhet. Igen ám, de mi van akkor, ha valaki nem érzi így egyetlen, mások által épített házban sem, élesen él benne egy elképzelés a saját álomházáról és csakis úgy tud ebben a házban élni, ha építkezésbe fog és saját maga építi fel álmai otthonát? Az újdonság varázsa rabul ejtheti az embert, hiszen egy építkezés, amikor valami új születik, és felépül egy ház, amiben eddig senki más nem lakott rajtunk kívül, szintén fantasztikus érzés.
Persze mondhatjuk, hogy maga az építkezés nagyon nehéz, fáradságos és embert, sokszor kapcsolatokat is próbára tévő dolog, de ha felépül a saját magunk által elképzelt otthonunk, mindenért kárpótol. Szó szerint valóra válik az álmunk. A kérdés örök érvényű dilemma, de akár régi házat vásárolunk és magunk elképzelése alapján átalakítjuk, akár vadonatúj házat építünk, mindenképpen módunkban áll kialakítani saját meleg fészkünket, melyben boldogan élhetünk, míg meg nem halunk.
Ne feledjük, hogy egy ház csupán egy épület, mindaddig, amíg bele nem költözünk, és otthonná nem formáljuk.
Képek forrása: pixabay.com
